Látnivalók

Duna Panoráma Tanösvény

Ahogy a régmúlt korok utazói megpihentek itt, úgy a mai turisták is békét lelhetnek a szemet gyönyörködtető természeti szépségű Duna-parton, érkezzenek akár két keréken az EUROVELO 6-os kerékpárúton, négy keréken az 1-es főúton, vagy a víz irányából. A tanösvény fogadópontja a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi Ferenc utca sarkán, a keresztnél található. Innen a madárösvény vezet le a Dunához, ami váratlan panorámával tárul elénk. A tanösvényen interaktív, magyar és angol nyelvű táblák vezetik a látogatókat.  A séta minden korosztály számára élményt nyújt. Valaki a panorámában gyönyörködik a padokon ülve, mások szívesen elolvassák a helytörténeti érdekességeket, és biztosan akad olyan is, aki az okos telefonja segítségével filmet néz, applikációt tölt le, vagy lejátssza a Gönyűről szóló mesét a család apróságainak. A gyerekek figyelmét nemcsak a mese köti le, hanem a táblákba épített játékok is. A kilátópontról panorámatávcsövön keresztül megfigyelhetőek a víz fölött szálló madarak, a tematikus, hajós játszótér pedig ráhangol a megújult épületbe került helytörténeti kiállításra, mely a helyi hajósok relikviáit mutatja be. A séta további része követi a Duna vonalát és az ország leghosszabb falubeli macskaköves utcáján vezet vissza a kiindulóponthoz.

Térképet és további információt itt talál.

A tanösvényhez vezetőfüzet is készült a 6-10 éves korosztály részére, melyet innen le is tölthet.

Hajóskiállítás

Kossuth Lajos utca 97.

A kiállítás a helyi hajós dinasztiák múltját, valamint a vízi élettel kapcsolatos tárgyi emlékeket mutatja be. A hajózási felszerelések, kitüntetések, egyenruhák és makettek mellett egy interaktív hajóorr is megtalálható a kiállítótérben, amin megszólaltatható a hajókürt és egyenruhába öltözve fényképezkedhetünk is.

A fotókon megismerkedhetünk a munkájukat végző hajósokkal és munkaeszközekkel, hajókkal, hajótípusokkal. A beszámolók szerint, ha egy újonc hajósnak jelentkezett, és elmondta, hogy gönyűi, azonnal felvették, mert tudták, hogy olyan hajóst alkalmaznak, akinek a vérében van a víz szeretete. A kiállításban szerepelnek talányos tárgyak is, amik az önellátás módozatairól árulkodnak. Ilyen például a mészkőből készült vízszűrő, ami a Duna vízét ivóvízzé tisztította, vagy a petróleummal működő, különös főzőalkalmatosság.

A hajósok mellett a gönyűi halászoknak is emléket állít a kiállítás.  Haltartó bárka, tükörháló, varsa, tápli és szapulyok is láthatóak a középső teremben.

Még sok-sok különleges tárgy, a múlt rejtélyeit feltáró dokumentum várja a látogatókat. A mottó a rómaiak óta mit sem változott: „Navigare necesse est!”, azaz: Hajózni kell! „Pompeius Magnus”.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A kiállítás bármikor megtekinthető, előzetes bejelentkezés alapján, támogatói jeggyel. Diákoknak múzeumpedagógiai foglalkozásokat is tartunk!

Csak fel kell hívnia valamelyik telefonszámot ezek közül: +36306954043, +36204811694, +36306768651

Széchenyi – Magyarország legnagyobb jégtörő hajója

Ha szerencsénk van, akkor a tanösvényen sétálva megpillanthatjuk Magyarország legnagyobb és legerősebb jégtörő hajóját, aminek állandó állomáshelye Gönyű. Ez a hajó volt a főszereplője a 2012-es híradásoknak, amikor több gönyűi hajóssal a fedélzetén a déli határ alatti szerb-horvát közös Duna szakaszra indult azzal a feladattal, hogy megelőzze a káros jégtorlaszok, jégdugók kialakulását. Két 1000 lóerős főgép, 45.000 liter tározható gázolaj, 420 tonnás súly. Hogy csak néhány adatot említsünk a monumentális hajóról.

Szent Péter és Pál Római Katolikus Templom

Kossuth Lajos utca 87.

Az országos műemléki védettséget élvező katolikus templom a gróf Eszterházy család megbízásából épült. 1795-ben szentelték fel Szent Péter és Pál tiszteletére. Az épület a copf vagy más néven klasszicizáló késő barokk stílus jegyeit viseli. A főbejárat fölé a család faragott címere került a kardot emelő griffel, és ide helyezték a felújításáról megemlékező, latin nyelvű táblát is. A templom csak a misék ideje alatt látogatható. A miserend a templom előtti hirdetőtáblán olvasható.

Református - Evangélikus templom

Kossuth Lajos utca 147.

A Győri Evangélikus Egyházközség és a Bőnyi Református Egyházközség a gönyűi evangélikus szórvány és református leány gyülekezetek kívánságára építette fel Gönyűn Isten Házát. A templomot 2005 pünkösdjén szentelték fel. Az épület magán viseli a protestáns templomépítészet évszázados hagyományait és a modern építészeti elvárásokat, stílusa megjeleníti az erdélyi falvak kis templomainak meghitt hangulatát. A templom nyitva tartása a templom előtti hirdetőtáblán olvasható.

Katolikus emlékek

Kápolna

Deák Ferenc utca 17.

Keresztek

A falu régi főutcáján, a Kossuth Lajos utcán, a Rákóczi Ferenc és a Kikötői utca sarkán két kereszt vigyázza a helyieket.

Helytörténeti emlékek

Macskaköves út

A gönyűi Kossuth Lajos utca Magyarország leghosszabb falubeli macskaköves útja csaknem 3 kilométer hosszú. Ez volt a régi főút Budapest és Győr között.

A kockakövek vulkáni eredetű kőzetből készültek, leginkább bazaltból. A lerakási mód többféle lehetett. Itt Gönyűn hullámvonalban helyzeték el a köveket, ami a kiskockakő szabálytalan mérete és alakja miatt ésszerű kőfektetési mód volt. Ezzel a módszerrel a különböző méretű kövek csaknem maradéktalanul felhasználhatóak voltak. A macskaköves útburkolat a II. világháborúig volt elterjedt szabadtéri burkolási módszer, az 1960-as évektől kiszorította az aszfalt. A macskakő előnye, hogy nagy szilárdságú, és a köveket többször is le lehet rakni, mivel nincsenek egymáshoz rögzítve, hátránya, hogy esőben a felülete csúszós.

Hajós árboc

Kossuth Lajos utca 38.

Magyarországon egyedülálló a Háry Dezső térre felállított hajós árboc, amit 2008-ban avatott fel a Honismereti Egylet. Minden évben, a március 15-i ünnepség előtt új lobogók kerülnek az árbocra, hogy büszkén mutassák a Dunán haladó hajósoknak, itt egy „hajósfalu” található. Az árbocon kódlobogók kaptak helyet, melyek egy-egy betűt jelölnek, de a magyar hajósok inkább ünnepi díszlobogóként használják őket.

I. és II. világháborús emlékhely

Kossuth Lajos utca 87.

A római katolikus templom előtt található a világháborúk gönyűi, harctéren szolgált áldozatainak emlékműve.

Elhunyt gönyűi hajósok emlékhelye

Deák Ferenc utca 17.

A II. világháború alatt, 1944. július 26-án gönyűi vonatkozású, tragikus esemény történt. Véneknél aknára futott és felrobbant az Árpád gőzös, mely három gönyűi hajóst is magával vitt a hullámsírba. A helytörténeti kiállításban látható a hajó 2003-ban kiemelt kötélcsörlője, a hajó csónakdaruja a temetőben emlékeztet a tragédiára. Az emlékhely az Árpád gőzös áldozatai és minden elhunyt gönyűi hajós mementója.

A II. világháború névtelen áldozatainak emlékhelye

Deák Ferenc utca 17.

1944-ben a budapesti zsidók egy részét Óbudára vitték, az újlaki téglagyárban létesített táborba. Innen gyalogmenetben indították őket útnak Hegyeshalom felé. Az útvonal érintette Gönyűt is. A halálosan kimerült embereket az éjszakai sötétben egy negyven cm széles pallón hajtották az uszályok belsejébe. Sokan a folyóba zuhantak, másokat a nyilasok löktek a Dunába. Volt, aki nem bírta tovább, és maga ugrott. Legtöbbjük a vízbe veszett. Néhányan viszont felismerték a kaotikus helyzetben rejlő lehetőséget, és megszöktek. Rájuk, és a II. világháború névtelen áldozataira is emlékeztet a temetőben a süllyedő hajót formázó emlékmű.

A gönyűi Kossuth Lajos utca Magyarország leghosszabb falubeli macskaköves útja csaknem 3 kilométer hosszú. Ez volt a régi főút Budapest és Győr között.

A kockakövek vulkáni eredetű kőzetből készültek, leginkább bazaltból. A lerakási mód többféle lehetett. Itt Gönyűn hullámvonalban helyzeték el a köveket, ami a kiskockakő szabálytalan mérete és alakja miatt ésszerű kőfektetési mód volt. Ezzel a módszerrel a különböző méretű kövek csaknem maradéktalanul felhasználhatóak voltak. A macskaköves útburkolat a II. világháborúig volt elterjedt szabadtéri burkolási módszer, az 1960-as évektől kiszorította az aszfalt. A macskakő előnye, hogy nagy szilárdságú, és a köveket többször is le lehet rakni, mivel nincsenek egymáshoz rögzítve, hátránya, hogy esőben a felülete csúszós.